Az alvászavar (BNO-G4790) egyik jele lehet, ha folyamatosan azt érzi, hogy nem aludt eleget. Az alvás minősége az egészséges életmód kulcsfontosságú eleme. Életünk körülbelül egyharmadát alvással töltjük – vagy legalábbis kellene. És bár az alvásigény személyenként változik, a szakértők egyetértenek abban, hogy a legtöbb egészséges felnőttnek éjszakánként hét-kilenc óra alvásra van szüksége.
Sajnos sokan elmaradunk ettől a céltól. Az Országos Egészségügyi Intézet szerint az alvászavar az általános lakosság körülbelül egyharmadát érinti.
Mi az alvászavar ?
Az alvászavar olyan alvási rendellenesség, amely problémákat okozhat az elalvás, az alvás vagy mindkettő alatt. Ez lényegében rossz alvásminőséghez vagy túl kevés alváshoz vezet.
A rendellenességet krónikus vagy tartós álmatlanságnak lehet osztályozni.
Az álmatlanság elsődleges vagy másodlagos kérdés is lehet. Míg az elsődleges álmatlanság elszigetelten fordul elő, és gyakran a genetika által befolyásolt állapot, amely gyermekkorban kezdődhet, a másodlagos álmatlanság gyakran egy másik alapbetegség miatt alakul ki, például alvási apnoéhez vagy nyugtalan láb szindrómához.
Az alvászavar osztályozásának más módjai is vannak, például komorbid álmatlanság, amikor az alvászavar más állapot mellett jelentkezik. Az álmatlanság szorosan összefügg a hangulati rendellenességekkel, például a szorongással és a depresszióval. Más egészségügyi problémák, például ízületi gyulladás vagy hátfájás, kényelmetlenséget okozhatnak éjszaka, ami megnehezítheti az alvást. Egyéb besorolások közé tartozik a kezdő álmatlanság, amely az éjszaka elején elalvási nehézségeket okozza, és a fenntartó álmatlanság, amelyben képtelen elaludni.
Az alvászavar tünetei és okai
– Sokáig ébren van, forgolódik mielőtt elalszik.
– Csak rövid ideig alszik.
– Ébren van az éjszaka nagy részében.
– Reggel olyan érzése van, mintha egyáltalán nem aludt volna.
– Túl korai ébredés.
Néhány embernél nagyobb a kockázata az alvászavarnak. Ezek lehetnek a nők és az idősebb felnőttek. Az afroamerikaiak hajlamosabbak az alvási problémákra, csakúgy, mint azok, akiknek az élete sok utazást tartalmaz, és az emberek, akik több műszakban dolgoznak.
Függetlenül attól, hogy az álmatlanság akut vagy krónikus, gyakran a stressz a gyökere. Az akut álmatlanságot gyakran egy stresszes életesemény okozza, amely lehet például egy új munkahely, házasság, gyerek születése, gyász, szakítás vagy betegség.
Az alvászavar kezelése
Az esetek többségében az alvászavar ellen nem tehet sokat, mert gyakran megszűnik kezelés nélkül, vagy az életmód megváltoztatását követően. Azonosítani kell az alvást zavaró stresszt, környezetet vagy egészségügyi okokat.
Kerülje a stimulálószereket
Van pár dolog, amit nem szabad megtenni. Ne szunyókáljon napközben, kerülje a koffein és az alkoholfogyasztást. Ha több mint 15-20 percig ébren van az ágyban, keljen fel, csináljon valami pihentetőt, és térjen vissza az ágyba, amikor álmosabbnak érzi magát.
Teljes sötétség és csend
Apróságnak tűnő dolgok is megnehezíthetik az elalvást. Ilyen lehet a közvílágítás beszűrődő fénye, vagy akár az óra és televizió LED fénye. Ajánlott ilyenkor a felesleges fényforrások megszüntetése, például sötétitő vagy redőny beszerzésével. Ha tehetjük teljesen sötétítsük be a szobát ahol alszunk.
A fényforrások mellett próbáljuk kiszűrni a nem kívánatos zajokat, melyek megzavarhatják a pihenést. Amennyiben nem sikerül minden zavaró zajt megszüntetni, használhatunk füldúgót.
Bioritmus
Ajánlott odafigyelni nem csak a lefekvésre, hanem a felkelésre is. Próbáljunk meg mindig azonos időben ébredni, hogy bioritmusunk be tudjon állni, a megfelelő szintre, mely jó hatással lehet az elalvásra is.
A krónikus alvászavar ellen azonban nem elég megváltoztatni az életmódot, mivel ez a betegség általában egy életen át tartó probléma.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a krónikus alvászavar elsődleges kezelésének az álmatlanság kognitív viselkedésterápiáját tartják.
Ha az alvászavar krónikussá válik, az hatalmas hatással lehet életük számos aspektusára, beleértve a munkát, a tanulást és a kapcsolatokat. A fizikai és mentális egészségi problémák, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedések, a krónikus fájdalom-szindróma, a depresszió, a szorongás, a cukorbetegség, az elhízás és az asztma is hozzájárulnak a kockázati tényezőkhöz. Emiatt fontos, hogy forduljon orvosához, hogy beszéljen az alvásproblémáiról, és megkapja a szükséges kezelést.