A fehérje diéta előnye, hogy kalóriadeficit esetén segít megakadályozni az izomszövet leépülését. Ez egy szerves molekula, amely aminosavak lineáris polimereiből épül fel. A fehérjék (proteinek) kialakításában a huszonkét féle fehérje alkotó aminosav vesz részt, melyek egymáshoz kapcsolódnak, így kialakítva a fehérjék elsődleges szerkezetét, amit aminosav-szekvenciának is nevezünk. Ezek közül kilenc fajtát (esszenciális aminosavak) az emberi szervezet nem, vagy csak nagyon csekély mennyiségben képes előállítani, ezért azokat az élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők segítségével kell a szervezetbe juttatni.
Fehérje diéta aminosav összetétele
Minden élelmiszer tartalmaz fehérjét, azaz aminosavakat, de különböző összetételben, ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott étrend. A fehérje diéta nemcsak a mennyiségről szól, hanem a minőségről is. Az állati eredetű fehérjék, a hús, a tejtermékek és a tojás tartalmazzák az összes létfontosságú aminosavat. A növényi eredetű fehérjék – például a babban, a diófélékben vagy a szójában található változatok – szintén tartalmazhatnak aminosavakat, de egyes esszenciális aminosavak hiányoznak belőlük, ezért önmagukban nem megfelelő fehérjeforrások, így kompletálni kell őket.
Létfontosságú tápanyag
Kevés tápanyag olyan fontos, mint a fehérje. Ha nem elégítjük ki a napi fehérje szükségletet, az hatással lesz az egészségre és a test összetételre. A fehérje az emberi testben a szövetek felépítéséért és megtartásáért felel. Az izmok, az inak, a szervek és a bőr előállítására használja őket a szervezet, valamint enzimeket, hormonokat és különféle molekulákat hoz létre, amelyek sok fontos funkciót töltenek be. Csecsemő- vagy gyermekkorban de már a terhesség idején is a szervezetnek sokkal nagyobb a fehérje igénye. Szintén nagyobb mennyiségre van szükség a fizikai sérülésből való felépülés idején, például műtét után, vagy sportolás során szerzett izomsérülések esetén.
Szükséglet fehérje diéta alatt
Nem a bevitt mennyisége számít, hanem a bevitel eloszlása a nap során. A szervezet annyi fehérjét használ fel, amennyire szüksége van. Tehát ha a napi fehérje szükséglet 80 gramm, akkor jobb ha minden étkezéskor 15-20 grammot fogyasztunk belőle, s nem egy vagy két étkezésre osztjuk el az összeset.
A megfelelő mennyiségű bevitel az ember testsúlyától és életmódjától függ. Napi szinten kilogrammonként 0,8 gramm fehérjére van szükség egy átlagos életvitelű embernek a kutatások alapján. Aktív sportolóknál, akiknél a kitartás számít, ez a szám már 1,3 gramm, körüli míg az erősportokat űzőknél 1,2-1,7 gramm. Minél aktívabb az ember, annál több fehérjére van szükség.
A fehérje negatív hatásai
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a magas fehérjetartalmú étrend vesekárosodást és csontritkulást okozhat, de a tudomány nem támasztja alá ezeket az állításokat. Bár a korlátozása hasznos lehet a már fennálló vesebetegségben szenvedők számára, nincs bizonyíték arra, hogy a fehérje egészséges emberekben vesekárosodást okozhat.
Valójában a magasabb fehérjebevitel csökkentheti a vérnyomást és elősegítheti a cukorbetegség leküzdését, amely a vesebetegség két fő kockázati tényezője. A fehérje bármely feltételezett káros hatását a vese működésére felülmúlja ezekre a kockázati tényezőkre gyakorolt pozitív hatása.
Összességében nincs bizonyíték arra, hogy az ésszerűen magas fehérjebevitel káros hatással lenne az egészséges emberekre, akik megpróbálják optimalizálni egészségüket.
Izomnövelés fehérjével
Az izmok nagyrészt fehérjéből állnak. Csakúgy, mint a legtöbb testszövet esetében, az izmok is dinamikusak, és folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek. Izomgyarapodáshoz a testnek több izomfehérjét kell szintetizálnia, mint amennyit lebont. Más szavakkal, pozitív fehérje-egyensúlynak kell lennie a testben – gyakran nitrogén-egyensúlynak nevezik, mivel a fehérje magas nitrogén-tartalommal rendelkezik. Az emberek, akik izomzatot akarnak építeni, gyakran több fehérjét esznek, valamint súlyzós edzést végeznek. A magasabb fehérjebevitel elősegítheti az izmok felépítését és az erő nővelését.
Eközben azoknak, akik meg akarják tartani az épített izmokat, a testzsír elvesztésekor növelniük kell a fehérjebevitelt, mivel a magas fehérjebevitel segíthet megakadályozni a diéta során általában bekövetkező izomvesztést.
Az izomtömeg tekintetében a vizsgálatok általában nem a fehérjékből származó kalóriák százalékos arányát vizsgálják, hanem a napi fehérje grammot testtömeg-kilogrammonként.
Gyakori ajánlás az izomtömeg növelésére: 2g vagy kicsit feletti fehérje / kg.
Számos tanulmány próbálta meghatározni az optimális mennyiséget az izomgyarapodáshoz, de sokan eltérő következtetésekre jutottak.
Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a 1,8 gramm / kg fölötti fogyasztásnak nincs előnye, míg mások azt jelzik, hogy a legjobb a 2 gramm / kg, vagy fölötti bevitel.
Ha magas testzsírral rendelkezik, akkor a teljes testtömeg helyett a sovány tömeggel célszerű számolni, mivel leginkább ez határozza meg a szükséges fehérje mennyiségét.
Fehérje források
A fehérje diéta esetén érdemes az állati forrásokat előnybe részesíteni, mert megtalálható a teljes aminosav spektrum bennük. Amennyiben valaki vegán, mindenképpen a fehérje kompletálás a megoldás.
Állati eredetű fehérjék
Csirkemell
Remek állati eredetű fehérje forrás, mert nagyon alacsony a zsírtartalma és 100 g nyers csirkemell 20-22 g fehérjét tartalmaz. Az egyik legjobb választás sportolók számára, vagy fehérje diéta alatt.
Sovány sertéshús
Fehérjetartalma kicsit alacsonyabb a csirkemellnél (12-15g), viszont sajnos a zsírtartalma is magasabb, így fogyasztása csak ritkábban ajánlott. Viszonylag magas a telített zsírtartalma, ami nagy mennyiségben fogyasztva keringési rendszer problémákat okozhat.
Marhahús
A marhának érdemesebb a soványabb részeit választani, ami 6-10 g zsír mellett 20-25 g fehérjét tartalmaz 100 g-ban, viszont ár érték arányban ez a fajta fehérje forrás igen drágának bizonyulhat.
Tonhal
A tonhalnak a magas fehérjetartalma mellet, magas az esszenciális zsírsav tartalma, így hozzájárul a megfelelő emésztéshez, a keringési rendszer egészségéhez és a gyulladások csökkentéséhez. Salátákhoz is kitűnő választás lehet.
Cottage cheese
Az alacsony zsírtartalom igen magas, 14g fehérje tartalommal párosul ebben a sajt, vagy inkább túró félében. Ideális választás akár lefekvés előtti ételként.
Tojás
A tojás egy rendkívül jól hasznosuló fehérje forrás, melynél csak a tejsavó protein biológiai értéke magasabb. A tojás sárgája is gazdag fehérjében, ugyanakkor a zsír- és koleszterintartalma is magas.
Növényi eredetű fehérjék
Quinoa
Kiváló növényi eredetű 15g fehérjét tartalmaz, ugyanakkor remek szénhidrát forrás is egyben, mivel glikémiás indexe alacsony, így lassan emeli meg a vércukor szintet és hosszabban tart jóllakott állapotban. Gazdag magnézium, vas és B-vitamin forrás.
Hajdina
Fehérjetartalma 15g körüli. Magas rost tartalma segíti az emésztést, antioxidáns tartalma pedig hozzájárul a keringési rendszeri egészséghez. Glikémiás indexe alacsony.
Szójabab
A növényi eredetű fehérjék királya, a maga 45%-os protein tartalmával, de ezen kívül tartalmaz jelentős mennyiségű kalciumot, vasat, magnéziumot, mangánt, foszfort, cinket, káliumot, C-vitamint és B-vitaminokat.